Oldalak

Mogyorós csoki

Tudod, nem magad választottad ezt a kasztot,
de nem véletlen, hogy erre a szögre akasztott,
az én Istenem, vagy épp a sok közül egy másik,
hát istenem, szerintem hasonlítunk megszólalásig.
Hál a lélek, de mikor megszólal belőled a lényed,
hála égnek, akkor eldől a nyelv, merre dől a mérleg,
mert mindenki mérlegel, mázsálja a saját életvitelét
mázsa számra osztja be a meg nem maradt idejét
beállsz a kordon közé, ami a népet egy irányba tereli
oda, ahol megtudod, hogy lógsz ki, hogyan lehetsz egyedi
mert tudjuk már, egy a nemzet, minden más nemzeti-
zászló helyett, csak a fekete gyászlobogót lomhán lengeti,
mert mindenki csak a saját életét tengeti napról-napra
ugyan azt a tétet teszi fel, ugyan arra az egy lapra.
csak egy kis időre had legyek valami más
konyak a pohárban, vagy egy szívdobbanás
olyan szerelmes, vagy volnék esőcsepp a levélen
fény a szemében, vagy csupán hányás a kard élen
sebbenzin a horzsolásra, amit magamnak köszönök
mert a fal is én voltam, ami leverte a könyököm
vagy a fürdő só a kádban, mert az az élet sója
Pótolnám a hús hiányt, én volnék a szója.
volnék lábnyom a szürke tengerparti homokban
vagy a csoki, mi mogyorót tartalmaz nyomokban
sőt inkább éppen az a mogyoró volnék talán
most vagyok vagy nem, lenni vagy nem lenni talány
a bér amit fizetsz átalány, nő mindennek az ára
vagy az ara, aki igent mondani még gyáva
lehetnék ott a lakodalomba, mindentudó zenész
vagy remegő kezű 46 éves alkoholista sebész.
Volnék a lottó nyeremény, ami ugye áldás vagy átok
a szomszéd néni aki nem haragszik rátok,
akinek berúgtátok az ablakát, éppen az a néni,
csak mosolygott, mert ő az életet már csak napokban méri.
De korlát nem volnék, aki bárkit is gátol,
vagy a világtól, de legfőképp önmagától.
Bízz magadban, és egy kicsit másokban,
rosszul mondja aki szerint ez máshogy van.