Viszonylunk valahogy a bennünket körülvevő világhoz, és a
benne élő emberekhez is. Ez a viszony azonban nem egy kézzel fogható kötelék,
bilincs. Ez a viszony bennünk van, a tudatunk teremti. Az, hogy ez a viszony
milyen, az a saját tudatunk hozzáállásának kérdése. Szeretünk vagy gyűlölünk?
Minden okot ad mind a két érzésre. Az egyes dolgok, emberek irányában táplált
érzések relatívak. Szeretni viszont könnyebb, és mint tudjuk, a természetben
minden az energiaminimumra törekszik.
A legkisebb energiaállapotunk a harmónia. Vagy hívjuk inkább
boldogságnak? Ne, a kettő nem ugyan az. A boldogság nem egy hosszú konstans
folyamat, csupán egy tudatállapot, mely hosszas ideig nem fenntartható. A
harmónia az, mely megmutatja, hogy két boldogság érzet közt is hogyan maradj
kvázi boldog. Hogyan meríthetsz erőt az előző boldogságból, amíg eljutsz a
következőbe. Nehezítő és segítő körülmények mindig is akadnak, az, hogy
melyiket miként ítéljük meg az csupán elménk játéka. Harmónia az, amikor minden
tudatos múltba révedés, és jövőbe tervezés nélkül tudunk létezni úgy, hogy
boldogok legyünk. Ez az őszinte önfeledtség.
A harmónia két boldog állapot közti „túlélés”, és úgy kell
erőt meríteni, hogy nem révedünk, és nem tervezünk? Erről van szó, a régmúlt
tüzek hamuit otthagyni, és a parazsat továbbvinni. Semmi tervezés, csupán egy
ösztön. Ha előre és hátra tekingetünk, akkor éppen a jelenről maradunk le,
elfelejtjük megélni, és holnap már csak egy múltbeli hibaként gondolunk a mára.
Ha valaki a múltban rosszat tett, és mi a jövőben bosszúra
készülünk, mert dühösek vagyunk, akkor is éljünk a mában. Most vagyunk dühösek,
és a düh, az rossz. Nem csak annak akire dühösek vagyunk, hanem nekünk is.
Energiákat emészt fel. Törekedjünk a legkisebb energiaállapotra, zárjuk le magunkban a folyamatot minden külső segítség nélkül, a tudatunkkal.
Lehet, hogy kicsit spirituálisra sikeredett ez az egész
iromány. Talán a buddhizmus vonala felfedezhető benne, azonban semmi ilyen
jellegű dolgot nem akartam tálalni senkinek. Csupán a „leszarom” életérzésről
írtam selyembe csomagolva.
Na jó, ez sem teljesen igaz...