Az ablakánál ült az asszony,
lenn bakancs tiport az álmokon,
a lépcsőházban szállt egy sanzon,
s megülepedett egy lábnyomon.
Dörren a puska lenn a közben,
- hogy a kérész lelke reng belé -
földre hull, és a kardja csörren,
útjuk a várost, hogy átszelé.
Még mindig hallja-hallja egyre,
lenn a téren sok pajkos gyerek,
van már talán húsz éve ennek,
lelkét a háború törte meg.