A kommunizmus által az egekbe emelt egyenlőség csupán az íróasztalok mögött ülő emberek képzeletének szüleménye. Mint már a tegnapi irományban hangot adtam neki, aki irányító szerepbe kerül, az megfeledkezik az ideológiáiról. A szabadsággal és a testvériséggel most ne foglalkozzunk, nagyító alá csak az egyenlőség kerül. Meggátoljuk a nyugatról beáramlani vágyó termékeket, mindenki egy féltucat autómárkából választhat, ugyan olyan melegítőben tornászik mindenki, hiszen egyenlőség van…
Ezzel szemben a kapitalizmusban a termékek szabadon áramlanak felénk a szélrózsa minden irányából. Mindenki szabad, mindenki testvére mindenkinek, és mi van az egyenlőséggel? Kommunizmus a kapitalizmusban, amit úgy hívnak hogy divat.
Felveszed az egyen melegítőt, mert csak olyan van, és muszáj, vagy felveszed az egyen ruhát, mert mindenki olyat visel, és nem akarsz kilógni. A végkimenetel ugyan az, még sem mindegy, hogy kötelező, és mindenki mérges miatta, mert egyén szeretne lenni, vagy egyáltalán nem muszáj, de a reklámok és a társadalom által emelt kerítések között baktatunk előre az egyenlőségig. Szerintem ha magadtól állsz be a sorba, az rosszabb...