Az első részt itt olvashatod.
Csapjunk egyből a közepébe, hiszen a hozzávalók listája
ismert. Vegyük szemügyre, az első részben említett titkos összetevőt, a
szexualitást. Nincs jobban befolyásolható ember a vágyakozó embernél, akármi is
legyen a vágya. Egy fiatal számára a párkeresés, azaz a megfelelő pár
megtalálása a vágy fő tárgya.
A gépet, ami az egészből egy tinilány, vagy akár egy felnőtt
nő számára sikerkönyvet készít, éppen ez a már nem is annyira titkos összetevő
hajtja. Ez az adalék belekerül a tésztába, azonban a cukormáz tükrözi vissza
csak igazán. A belső érték elveszik a csomagolás mögött. Ez a mondat sajnos nem
csak egy sikerkönyvre igaz, a legtöbb esetben sajnos az emberekre is.
Az első, és egyben legfontosabb reklám, mások tapasztalata.
Megnyerőbb az óriásplakátoknál, de a legnevesebb kritikusok véleményénél is, az
ismerőseink véleménye. Ha egy jó ismerős ajánlja, akkor jó, de ha mindenki ezt
ajánlja, még jobb. Az olvasóközönséget tekintve az ilyen propagandával nincsen
gond.
Ezek a sikerkötetek
már-már márkanevek. És egy kis kitérőként ugyan, de nézzük meg azt, hogy hogyan
választunk márkát. Fontos az, hogy mindig beszerezhető legyen, azaz elérhető.
Mindig, és minden körülmények közt helyt álljon, tehát megbízható. Ne
feledkezzünk meg a külsőről sem, végig tudjuk sétálni benne az utcán, számít a küllem
is. Megbízhatóság, elérhetőség, küllem. Ha minden igaz, barátot is ezek alapján
választ az ember.
A kis elkanyarodás után vessünk egy pillantást a fizetett
reklámokra is. A célközönség tábora tisztán behatárolható, és ezt a
reklámkészítők tudják. Lányok fogják olvasni, fiatalok, akiknek bálványok
kellenek. Erre kell kiélezni a reklámokat.
Egy író hosszú órák alatt megír egy könyvet. Lehet remek
történet, precíz kivitelezés, olvasmányosság. A mai világban ezek a dolgok
már-már eltörpülnek a reklám gépezetben. Sikerkönyv, készül belőle egy filmadaptáció,
és mellette rengeteg hirdetés. A férfi főszereplő félmeztelen ábrázolása a
plakátokon, vagy a filmben, csupán a készítők szüleménye, nem az íróé. Sok
esetben az író egy szűk rétegnek szánja a könyvet, azonban a gépezet olyan
módon kiforgatja a dolgokat a haszonszerzés reményében, hogy annak már csak
váza az alap történet.
Vajon meghatározhatja-e több ezer fiatal férfi ideálját egy
könyv mögé bujtatott ipar? Vajon tényleg mindenkinek ezek a bálványok kellenek?
Vajon tényleg elsétálhatunk az igazi mellett, míg ezeket a generált képeket
hajkurásszuk?
Úgy gondolom lesz harmadik rész is….