Háborúba ment az ember,
otthon az asszonya
már csak magának főz.
Csatába, hol senki nem nyer,
s nem zúg harsona,
csak egy megfáradt dizőz.
Harcba indult, hol nincsen ágyú
kioltott életek emléke
nem ül a kardpengéken.
Csatától mámoros tekintet, bárgyú
s katona ocsmány éke
megannyi élet egy pohárfenéken.
