CIRKUSZ A KOVÁCSNÁL
- Szóval
fejsze?
- Az.
- Akkor nem
szekerce?
- De.
- Most akkor
melyik?
- Fejsze.
- Akkor mért
mondott a szekercére is igent?
- Mindegy az.
- Hát azért
nem mindegy.
- De az.
- Miért is?
- Egyre megy.
- Hova
kellene?
- Cirkuszba
- Szóval
cirkuszba?
- Oda hát.
- Fát vágni?
- Nem.
- Tán
sátorállításhoz?
- Nem.
- Hát akkor
mire használná?
- Dobni.
- Dobni?
- Arra.
- Merre?
- Nem merre, hanem hova.
- Hát akkor
hova?
- Deszkába.
- Hát aztán
minek?
- Ez a mutatvány.
- Mutatvány?
- Olyan mint a késdobálás.
- Fejszével?
- Nem, szekercével.
- Érdekes.
- Hát jöjjön el és nézze meg.
- A
késdobálokat?
- Nem, azok nincsenek.
- Akkor ez
valami bohócmutatvány?
- Á, annak nem lehet ilyet adni, depressziós
szegény.
- Akkor talán
a világ legerősebb emberének a produkciója?
- Félénk az az ilyenekhez.
- Fura egy
cirkusz ez.
- A tériszonyos kötéltáncosról pedig még nem is
hallott.
- Annak kell a
fejsze?
- Nem, szekerce, és nem neki kell, csak van
ilyen is.
- Értem,
illetve nem, nem értem.
- Én sem, miért fontos ez, elkészíti vagy nem?
- Végülis mit?
- Amit megbeszéltünk. Vagy esetleg tud valamit
adni most?
- Itt van
nesze egy balta.
- Köszö….
- Kár érte,
pedig egy jóvágású cirkuszigazgató volt.