Fel-alá úszkálsz abban a jéghideg vízben.
Valaki már megint kihúzta belőle a dugót,
s lefelé folyik minden, minden miben hittem.
Porcica vagy Te, a szív szekrényem polcán,
s egy ujj betűket rajzol az elülő porba.
Aztán takarít, és beköltözik az üresség,
a betűk akár a por, eltűnnek szépen sorban.